ÚTVONALAK

Könnyebb útvonal

Az útvonal jó idő esetén kitűnő terepfeltételeket kínál, akár gyerekes családoknak. Ha szerencsénk van és a földutakat esős időben megkímélték a traktorok, bárki bejárhatja az útvonalat. A környéket ritkán járják juhnyájak, így még a kutyafóbiás túrázóknak is ajánljuk. A hagyományos parasztgazdálkodás idején a Nyárád és Vécke melletti területek és a mellettük meghúzódó lapályok és mellékvölgyek legelő - és kaszálóként szolgáltak, ritkábban szántóterületek is váltották a sok esetben vizes réteket, élőhelyeket.

Látnivalók: Egykori tájgazdálkodás és ártéri gazdálkodás nyomai, jellegzetes élővilággal (ma madárvédelmi terület).

Az útvonal a ROSPA0028-as madárvédelmi területet is érintheti. A területet 2005-ben a Milvus csoport javasolta a NATURA 2000 hálózatba. Összesen 40 jelölő madárfaj került védelemre ezen a területen, amelyek közül kilenc faj az EU szintjén veszélyeztetett: kis békászósas (Aquila pomarina), darázsölyv (Pernis apivorus), fekete gólya (Ciconia nigra), uráli bagoly (Strix uralensis), haris (Crex crex), európai lappantyú (Caprimulgus europaeus), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), tövisszúró gébics (Lanius collurio), erdei pacsirta (Lullula arborea), kis sólyom (Falco columbarius) – téli időszakban van jelen területünkön.

Könnyebb útvonal

Székelyvajából észak-nyugat irányába indulunk. Az egykor gyalogútként is használt mezei út szinte légvonalban köti össze a két székelyföldi települést, Székelyvaját és Kisgörgényt. A falu szomszédságában elterülő Bányaerdő felől jól látható a magunk mögött hagyott település egy része, de leginkább az évszázados református templom, mely alatt alázattal húzódik meg a falu. Alig tűnik el a település rajzolata, máris a következő faluba ereszkedünk. Kisgörgény, a szomszédos Székelycsókával együtt egy teknőszerű völgyben alakultak ki, jövőjük a mai generáció felelős vagy felelőtlen döntésén múlik.

Látnivalók: székelyvajai református templom (nyilvántartott műemlék), magaslati kilátás a falu melletti dombtetőről, kisgörgényi református templom, székelycsókai református templom, hagyományos Nyárád menti falukép. Székelyvajai református templom: A templom mostani átalakított formájában is román kori emlékeket őriz: a szentély apszisa félkörű, melynek kezdetleges dongaboltozatát lebontották. Köríves diadalíve is hasonló sorsra jutott. Egykori köríves ablakait kiszélesítették. Hajója részben későbbi újítással bővült. Erre utal gótikus jegyeit hordó torony alatti kapuja. Timpanonjában féldombormű nyomai láthatók. Szemöldökkövén az 1442-es dátum volt bevésve. Az egész templom terméskőből épült. A templom hátsó részén a mészréteg alól durva fekete és téglaszín falfestés nyomai kerültek felszínre. Egy 1680. évi vallomás fa haranglábról ad hírt. Kőtornyát 1820-ban építik. A hagyomány a templom alatti kriptáról tud. 1497-ből származó harangját 1856-ban újraöntötték, de régi feliratának betűit megőrizték: „O Rex glorie veni cum pace 1497.”

Közepes túra

Az útvonal nagyrésze mezei úton halad, többnyire erdőszélen, szántóföldek, legelők mellett. Tulajdonképpen az előző (Bánya) útvonal kiegészítése is lehet egy közepes nehézségű, de annál látványosabb kerülővel, útbaejtve ezáltal egy-két esztenát, magaslati kilátót, faluszéli, elvadult gyümölcsöskertet. A Székelycsóka nevet viselő, egykori jómódú településnek a jelenkori valóságát láthatjuk. Érdemes megállni és csendben maradva várni, hogy kísértsen a látvány, ami bizarr módon hirdeti a természet győzelmét az egykori kultúrtájon, épített környezeten.

Látnivalók: esztena (juhászat), magaslati kilátás, régi temető, elvadult kultúrtáj (gyümölcsös), székelycsókai református templom (erődítménnyel), kisgörgényi református templom. Székelycsókai református templom: A följegyzések szerint, amikor a gyülekezet református hitre tért, épített egy kis fatemplomot 1720-ban. Ez a templom a 18. sz. végén kicsinek bizonyult. 1800 január 20.-án elhatározták a templom lebontását és a mostani kőtemplom megépítését. Az új templom építéséhez hozzá is fognak 1801-ben, s a gyülekezet áldozatkészségével és munkájával 1804 július 27.-én be is fejezik.

Kalandos túra

Magas nehézségű útvonal

Ezt a túrát azoknak ajánljuk, akik szeretik a kihívásokat, nem ijednek meg a nagyobb távolságoktól, juhászkutyáktól, esetleg medvétől. A települést dél-nyugat irányban hagyjuk el, slégen megcélozva a szomszédos térséget, a Kis-Küküllő völgyét. A falu régi, de ma is használatban lévő malmát (érdemes megnézni) elhagyva karikázhatunk olyan jellegzetes helyszínek fele, mint a “Büdös kút” vagy a “Két árok”. Ezek már az út zajától távol eső, mélyen csendes határrészek, ahol nem ritka a nagyragadozók jelenléte (medve, farkas, vadmacska), de találunk mesebeli tisztást, forrást és a hozzáértőknek érdemes gomba után nézni. A terület legdélebbi részén található a “Kopac” dülő, egy többnyire legeltetésre használt terjedelmes gyep. A délen megjelenő bérc elérésével láthatóvá válik a Kis-Küküllő völgye.

Látnivalók: Hagyományos malom, tisztás, forrás, panoramikus rálátás a Nyárád – és Kis-Küküllő völgyeire, állattartás.

Kalandos túra

Magas nehézségű útvonal

Ezt a túrát edzett kerépárosoknak ajánljuk. Leggyorsabban közforgalmi úton érhető el, legkönnyebben elektromos kerékpáron. A folyó mellett haladva megfigyelhető szinte a Nyárád mente teljes hosszmetszete: a fejlődő községközpontok és az egyetlen város, Nyárádszereda mellett a mellékvölgyekben meghúzódó falvak is előbújnak, mint Márkod, Berekeresztúr, Kendő vagy Nyárádselye. Ezek a települések ma is őrzik az egykori népi építészet hagyatékait.

Látnivalók: modern kori urbanizációs folyamatok, hagyományos Nyárád menti falukép, Bekecs természetvédelmi terület, kápolna a Bekecs tetőn.

Bekecs természetvédelmi terület - ROSCI0297:

A Kis-Küküllő Dombság – Bekecs élőhelyvédelmi terület a ROSPA0028-as terület egy részét átfedi, összesen 37082 hektáron terül el, 87%-ban Maros megyében, 13%-ban Hargita megyében. Főleg nagyragadozók védelmére volt kijelölve, a területen nagy medvepopulációt, farkas és hiúzpopulációt írtak le. A területen jelezték a vidrát is, mint jelölő fajt (Lutra lutra). A jelölő fajok közül még megemlíthetünk 4 denevérfajt: közönséges denevér (Myotis myotis), hegyesorrú denevér (Myotis blythii), kis patkósdenevér (Rhinolopus hipposideros), nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), a kétéltűek közül a pettyes gőtét (Triturus vulgaris ampelensis) és a sárgahasú unkát (Bombina variegata), valamint több halfajt: pisztrángmárna (Barbus meridionalis), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), törpecsík (Sabanejewia aurata). A területen ugyancsak jelen van az egyre ritkább nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) is. Figyelem! Nagyobb eső után a földutakon sárral kell számolni.